Tag Archives: #vidamsag

Mi a különbség a „tanulás” és az „elsajátítás” között?

Mi a különbség a „tanulás” és az „elsajátítás” között?

A különbség a modern pedagógia egyik kulcsa. A különbség az, hogy a diák csupán tudja-e az anyagot, vagy használni is tudja azt a valós életben.

 

 

A tanulás általában azt jelenti, hogy új információkat ismerünk meg, megértünk egy témát, és képesek vagyunk azt felelés vagy dolgozat formájában visszaadni. Azonban ez a tudás gyakran rövid távú, felszínes, és sokszor passzívan szerezzük meg (hallgatás, jegyzetelés) Például, a diák megtanulja a víz körforgásának lépéseit olvasás vagy jegyzetek alapján.

 

Az elsajátítás ennél mélyebb mivel a tudás beépül, a diák alkalmazni tudja a tudását még új helyzetekben is. Az a tudás hosszú távú, mély megértésen és aktív használaton kersztül épül be. Például, a diák el tudja magyarázni a víz körforgását, rajzban, szóban, és alkalmazza környezeti problémák elemzésére.

 

Hagyományos tanítás vs. modern módszerek

 

Hagyományos tanítás tanár központú, frontális oktatás formájában történik, tankönyv-alapú és a hangsúly a tanuláson (információ szerzésen) alapszik. Ennek a tanítási módszernek sok információ, memorizálás és reprodukció az eredménye, vagyis tudás megszerzése tanulással, nem pedig elsajátítás. 

 

Projektalapú Tanulás/Tanítás (Project-Based Learning (PBL) főbb jelemzői a valós problémák megoldására irányuló projektmunka együttműködsen keresztül. Eredményeként a tanulók valós tudás birtokába jutnak a kreativitásukat és problémamegoldó készégüket használva. Eza tanítási módszer erősen támogatja az elsajátítást.

 

Tartalom- és nyelvintegrált tanulás (Content and Language Integrated Learning (CLIL) főbb jellemzői a tantárgy tanulása idegen nyelven és az idegen nyelv használata valós helyzetekben. A módszertan eredményeként a tanulók mélyebb megértésre és természetes nyelvhasználatra tesznek szert.

 

A különbség lényege, az hogy a hagyományos módszer csupán azt várja el a diákoktól, hogy ‘tanulják meg a definiciókat’, míg a  PBL + CLIL metodológiák azt várják el a tanulóktól, hogy ‘oldják meg a problémát és magyarázzák azt el egy idegen nyelven (például angolul)!

 

 

Hagyományos tanulás során a diákok memorizálják az információt, majd visszamondják azt. A PBL + CLIL módszertan haszálata során a diákok tapasztalatokon kersztül értig meg az anyagot, majd alkalmazzák azt és így integrálják azt.  Ez a módszertan támogatja a kreatív és kritikus gondolkodás elsajátítását és az önállóságot, valamint valódi kompetenciákat ad. Ez a módszertan felkészíti a kiákokat a valós életre. 

 

A nevetés szerepe

A nevetés szerepe

A nevetést az oktatásban egy szabályozó és gyógyító erőként alkalmazzák, amely képes a szenvedés enyhítésére és az észlelés megváltoztatására.

 

 

Példák a humor és a nevetés pozitív hatására az oktatásban

A figyelem és az elkötelezettség fokozása: A humor eszközként szolgál a diákok figyelmének fenntartásához és a tananyagba való bevonódásukhoz.

A szorongás csökkentése: A nevetés segít leküzdeni a hibázástól való félelmet és oldja a tantermi szorongást.

Mélyebb rögzülés: A viccek és a játékos nyelvhasználat támogatja a diákokat abban, hogy az információkat mélyebben és tartósabban megjegyezzék.

Biztonságos környezet: A közös nevetés egy biztonságos tanulási környezetet teremt a résztvevők számára.

Miben különbözik a @Mentor_klub a hagyományos iskolai módszerektől?

Miben különbözik a @Mentor_klub a hagyományos iskolai módszerektől?

A @Mentor_klub megközelítése több alapvető szempontból is jelentősen eltér a hagyományos iskolai módszerektől.

 

Ez a módszer nemcsak az iskolai sikerekre készít fel, hanem olyan kíváncsi és magabiztos tanulókat formál, akik az élet minden területén megállják a helyüket.

 

 

 

 

A magolás helyett önismeret: A hagyományos iskolai oktatással szemben, amely gyakran a magolásra (rote memorisation) épít, a @Mentor_Klub segít a gyermekeknek eltávolodni ettől a szemlélettől. A fókusz a puszta tények memorizálása helyett a saját egyedi potenciáljuk megértésére helyeződik át.

 

Strukturált önfelfedezés: Míg a hagyományos iskolákban ritkán jut idő a belső reflexióra, a @Mentor_Klub egy strukturált keretrendszert biztosít az önfelfedezéshez és az önreflexióhoz. A tevékenységeket kifejezetten úgy állították össze, hogy a résztvevők három kulcsfontosságú területet vizsgáljanak meg: az erősségeiket, az érdeklődési köreiket és a fejlődési lehetőségeiket.

 

Az „Elem” megtalálása: A @Mentor_Klub bevezeti a gyermekeket Sir Ken Robinson „Az Elem” (The Element) koncepciójába. Ez az a specifikus pont, ahol a gyermek természetes tehetsége és a személyes szenvedélye találkozik, ami segít felfedezni a szinergiát aközött, amit szeretnek csinálni, és amiben eredendően jók.

 

A tanulás dinamikája: Az önfelfedezés folyamata révén a gyermekek energikusabbá válnak, képesek gyorsabban tanulni és kreatívabbá válnak, mivel kiteljesednek a veleszületett képességeikben.

 

Életre való felkészítés: A hagyományos oktatási keretekkel ellentétben itt az önismeretet mint alapvető életvezetési készséget kezelik.

 

Ez a módszer nemcsak az iskolai sikerekre készít fel, hanem olyan kíváncsi és magabiztos tanulókat formál, akik az élet minden területén megállják a helyüket.

A nevetés gyógyító ereje

A nevetés gyógyító ereje

Fontos felismernünk a nevetés és a humor sokoldalú, gyógyító erejét.

 

Különböző tudományterületeken vizsgálták meg a nevetés gyógyító hatását, például az orvostudományban olyan úttörők, mint Patch Adams, a vidámságot a hagyományos kezelések kiegészítőjeként alkalmazzák a betegek közérzetének javítására.

 

A viselkedéstudományban a nevetés egyfajta pozitív zavaró tényezőként működik, amely segít megtörni a negatív gondolati sémákat és csökkenti a szégyenérzetet.

 

Az oktatás területén a játékosság fokozza a diákok elkötelezettségét és segíti az információk mélyebb rögzülését a szorongásmentes környezet megteremtésével. Végezetül a spirituális hagyományok a nevetést a merev gondolkodás feloldására és az egón való felülemelkedésre használják a megvilágosodás felé vezető úton.

 

Összességében azt mondhatjuk, hogy a humor nem csupán szórakozás, hanem egy fontos szabályozó erő, amely egyensúlyt teremt az emberi életben.

Projektalapú Tanulás/Tanítás

Projektalapú Tanulás/Tanítás

A projektalapú tanulás egy olyan pedagógiai megközelítés, ahol a diákok valós problémákon vagy kérdéseken dolgoznak hosszabb időn keresztül (projektekben tanulnak, és aktívak, pldául kutatásokat végezek, alkotnak és együttműködnek egymással. Nem csak tananyagot „vesznek át”, hanem alkalmazzák is a tudást.

 

 

 

A  különbség a hagyományos tanulás és a PBL között az, hogy a hagyományos oktatás során a tanár elmagyarázza az anyagot, a diák pedig megtanulja és visszamondja azt, amit megtanult. A PBL oktatási módszer során a tanár ad egy valós problémát vagy feladatot, a diákok megoldást keresnek rá, és közben tanulják meg a szükséges tudást

 

Például, a diákok környezetvédelem témával foglalkoznak. A projekt tanulás során nem csak elméletet tanulnak, hanem projektet készítenek: kampányt készítenek a hulladékcsökkentésről, amelynek során plakátokat és videókat készítenek, valamint  megoldási javaslatokkal állnak elő. Így a tanulás gyakorlati és élményszerű lesz.

 

A PBL főbb jellemzői:

  • a diákok valós és azélethez kapcsolódó témákkal foglalkoznak

  • a diákok komplex feladatokat oldanak meg

  • a diákok akitívan vesznek részt a tanulá és tanítás teljes folyamatában

  • a diákok együttműködnek egymással és csoportmunkát végeznek

  • a projekt végre egy kézzelfogható produktum (pl. prezentáció, poszter) készül

 

Miért hasznos?

Elsősorban azért, mert a diákok jobban megértik az anyagot, fejlesztik a problémamegoldó képességüket, megtanulnak együtt dolgozni, és motiváltabbak lesznek.

 

Ha többet szeretne tudni a módszerről és hol tud a gyermeke ezzel a módszerrel tanulni, lépjen velünk kapcsolatba. Köszönettel, a szervezők.

 

Küldés

 

 

Tartalom- és nyelvintegrált tanulás

Tartalom- és nyelvintegrált tanulás

Mit jelent pontosan a CLIL módszertan?

 

 

A CLIL egy olyan pedagógiai megközelítés, amelyben a diákok egyidejűleg tanulnak tantárgyi tartalmat ÉS idegen nyelvet. Ez azt jelenti, hogy nem külön tanulják az idegen nyelvet, hanem egy másik tantárgyon keresztül (pl. földrajz, biológia, történelem, stb.) Például a földrajzórát angol nyelven tartja a tanár.

 

A hagyományos nyelvtanulási rendszerben, az idegen nyelv tanítása során a tanulók az idegen szavakat és nyelvtant külön tantárgyként tanulják. Míg a CLIL módszertannál, a nyelv egy eszköz, nem cél és a diák a nyelv használata közben tanulja mind az idegen nyelvet, valamint a cél tantárgyat is. Példa A víz körforgása (biológia vagy környezet ismeret) – a diákok angolul tanulják a víz körforgásának folyamatát. Mindeközben megértik a természettudományos folyamatot ÉS fejlődik az angol nyelvtudásuk.

 

A CLIL módszertan alapja a 4C modell, amelyet Do Coyle dolgozott ki. Négy részből áll, amelyek egyszerre fejlesztenek kükönféle készségeket.

1. Content (Tartalom) – tantárgyi tudás (pl. történelem, biológia, stb.)

2. Communication (Kommunikáció) – a helyes nyelvhasználat készségére utal (beszéd, írás, megértés)

3. Cognition (Gondolkodás) gondolkodási készségek fejlesztése (elemzés, problémamegoldás, kritikus gondolkodás, stb.)

4. Culture (Kultúra) – kulturális tudatosság fejlesztése, pldául a kulturális különségekből adodó más nézőpontok megértése és elfogadása

 

A CLIL fő jellemzői:

  • Két cél egyszerre: tartalom (tantárgy) + idegen nyelv
  • Aktív, kommunikációközpontú tanulás
  • Valós kontextusban történő nyelvhasználat
  • Tanulóközpontú megközelítés
  • Sok vizuális és támogató eszköz (scaffolding) példáulÉ művészeti és játékos eszközök

 

Miért hasznos?

A diákok gyorsabban és természetesebben tanulnak idegen nyelvet, jobban megértik a tananyagot, magabiztosabban kommunikálnak, fejlődik a nyelvképző készségük és gondolkodásuk.

 

Rövid összehasonlítás

Hagyományos nyelvóra

CLIL

nyelv a cél

nyelv eszköz

külön tantárgy

integrált tanulás

elméletközpontú

gyakorlatorientált

 

Ha többet szeretne tudni a módszerről és hol tud a gyermeke ezzel a módszerrel tanulni, lépjen velünk kapcsolatba. Köszönettel, a szervezők.

 

Küldés

 

 

Nyelvtanulás vs nyelv-elsajátitás?

Nyelvtanulás vs nyelv-elsajátitás?

Ebben a blogban arról irok, hogy hogyan sajátitottam el az angol nyelvet (mivel nem sikerült megtanulnom)!

 

 

Akkor értettem meg igazán, hogy egy nyelvet nem lehet megtanulni, csak elsajátitatni, amikor elkezdtem külföldre mászkálni.

 

Mielőtt egyetemre mentem lehetőségem volt 6 hetet Angliában tölteni. Az első napok pokoliak voltak, mert mindenki valahogy másképpen beszélte az angolt. Addig ‘ igazi’ (native) angol nyelvet csak magnó-kazettákon hallottam.

 

Kapkodtam a fejemet és próbáltam erősen koncentrálva kihámozni, hogy mégis mi a csudát beszélhetnek maguk között. Nem igen folytam bele a beszélgetésbe, mert mire rájöttem miről volt szó, már másról folyt a téma. 🙂

Read the rest of this entry →

Miért tanuljunk idegen nyelvet?

Miért tanuljunk idegen nyelvet?

Ebben a post-ban arról irok, hogy mi a különbség a között, hogy egy idegen nyelvben, vagy egy idegen nyelven beszélünk.

 

A nyelvtanulás kulcsa az önkifejezésben rejlik. “Mit is akarsz mondani?”

 

Azért akarunk (akarjunk) megtanulni egy idegen nyelvet, hogy önmagunkat, mindazt, akik vagyunk, amit szeretünk, meg amit nem, illetve amit szeretnénk, szavakba tudjuk önteni.

Read the rest of this entry →

Tipikus problémák!

Tipikus problémák!

Ebben a post-ban a magyar anyanyelvű tanulók kihivásairól tett megfigyeléseimet igyekszem összegezni.

 

Mint már irtam egy korábbi postomban, az egyik legnagyobb kihivás a felnőtt diákoknál az ‘önbirálat’. Valahogy nehezen ereszkedünk bele ismeretlen helyzetekbe, talán mert azt gondoljuk, hogy kinevetnek és birálnak bennünket, amikor hibázunk. Azt hiszem, ez az oktatási rendszerünk miatt nevelődhetett belénk.

Read the rest of this entry →