Az oktatási rendszer legfontosabb feladata ma már nem pusztán az ismeretek átadása, hanem olyan emberek nevelése, akik képesek önállóan gondolkodni, alkalmazkodni, együttműködni és felelősen hozzájárulni a társadalom fejlődéséhez.

 

 

Az UNESCO, az OECD, az Európai Unió és a legtöbb modern pedagógiai irányzat szerint az oktatás célja a teljes ember fejlesztése: a tudás, a készségek, a jellem és az értékek együttes formálása.

1. Tudás átadása

Megtanítani az alapvető ismereteket (olvasás, írás, matematika, természettudományok, nyelvek stb.), amelyekre az egész élet során építeni lehet.

 

2. Az önálló gondolkodás fejlesztése

Nem csupán válaszokat adni, hanem megtanítani a gyermekeket:

• kérdezni,
• elemezni,
• kritikusan gondolkodni,
• önálló véleményt alkotni.

 

3. A kulcskompetenciák fejlesztése

A 21. században kiemelten fontos:

• kommunikáció,
• együttműködés,
• kreativitás,
• kritikai gondolkodás,
• digitális kompetencia,
• problémamegoldás,
• tanulni tudás.

 

4. A személyiség fejlesztése

Segíteni a gyermekeket abban, hogy:

• megismerjék önmagukat,
• egészséges önbizalmat alakítsanak ki,
• felelősséget vállaljanak,
• kitartóvá és önállóvá váljanak.

 

5. Erkölcsi és társadalmi nevelés

Az iskola feladata olyan értékek közvetítése, mint:

• tisztelet,
• becsület,
• együttérzés,
• igazságosság,
• felelősség,
• együttműködés,
• a közjó iránti elkötelezettség.

 

6. Felkészítés az életre

Az iskola nemcsak a vizsgákra, hanem az életre készít fel. Ide tartozik:

• pénzügyi tudatosság,
• konfliktuskezelés,
• kommunikáció,
• döntéshozatal,
• alkalmazkodóképesség,
• stresszkezelés.

 

7. Az egész életen át tartó tanulás megalapozása

A gyorsan változó világban az iskola egyik legfontosabb feladata, hogy megszerettesse a tanulást, és kialakítsa az önálló tanulás képességét.

 

Mit mondanak a nemzetközi szervezetek?

UNESCO

Az oktatás célja, hogy az ember megtanuljon:

• megtanulni tanulni,
• megtanulni cselekedni,
• megtanulni együtt élni másokkal,
• megtanulni emberré válni.

(Ezek az oktatás négy alappillérei, amelyeket a Delors-jelentés fogalmazott meg.)

 

OECD

Az oktatás célja, hogy olyan embereket neveljen, akik:

• képesek eligazodni a bizonytalan világban,
• kreatívan oldanak meg problémákat,
• felelősen döntenek,
• hozzájárulnak a társadalom fejlődéséhez.

 

Európai Unió

Az EU kiemeli a kulcskompetenciák fejlesztését, például:

• írás-olvasás,
• matematika,
• digitális készségek,
• vállalkozói szemlélet,
• személyes és szociális kompetenciák,
• állampolgári kompetenciák,
• kulturális tudatosság.

 

A modern oktatás egyik legfontosabb célja

 

Egyre több pedagógus úgy fogalmaz, hogy az iskola feladata nem az, hogy minden tudást átadjon, hanem hogy megtanítsa a gyermeket tanulni, gondolkodni és felelősen cselekedni.

 

Sir Ken Robinson ezt így fogalmazta meg:

„Az oktatás feladata nem az, hogy egységes embereket állítson elő, hanem hogy segítsen minden embernek kibontakoztatni egyedi képességeit.”

Maria Montessori híres gondolata hasonló:

„Nevelésünk célja nem az, hogy megtöltsük a gyermeket tudással, hanem hogy segítsünk kibontakoztatni a benne rejlő lehetőségeket.”

 

A rendszer van a gyerekekeért, vagy a gyerekek a rendszerért?

 

 

 Ismét kreativitás a téma.

Úgy van kialakítva az oktatási ‘rendszer’, hogy az támogassa gyerekek fejlődését, vagy mi felnőttek megpróbáljuk fenntartani a rendszert azzal, hogy alárendelünk mindent és mindenkit a rendszer életben tartása érdekében?

A minap beszéltem egy-két iskola igazgatóval. A téma nem fontos, de leszűrtem egy fontos konklúziót. Az igazgató legfontosabb feladatának a rendszer fenntartását tartja. Ez azt jelenti, hogy minden figyelmét a rendszer által diktált felelősségekre és kötelezettségere fordítja.

Ez sajnos azzal járhat együtt, hogy a gyereket kidobtuk a fürdővízzel. Abban a pillanatban, amikor egy igazgató döntései nem a gyerek tényleges érdekeit szolgálják, hanem a rendszernek akarnak megfelelni, a gyerek minden igényével a háttérbe került.

Azt gondolom, hogy vezetőként nagyon fontos nyitottnak és kreatívnak lennünk.

Amikor vezetőikészségfejlesztő tréningeket tartottunk az egyik legfontosabb készség, amire a résztvevőket ‘oktattuk’ a kreatív hozzáállás készsége volt.

 

“A kreatív hozzáállás kompetencia sokkal több, mint művészi tehetség vagy az új ötletek kitalálásának képessége. Az olyan oktatási keretrendszerekben, mint az EU LifeComp, az OECD Learning Compass 2030, a P21 (Partnership for 21st Century Learning), valamint olyan kutatók munkáiban, mint Teresa Amabile, Edward de Bono, Mihaly Csikszentmihalyi és Sir Ken Robinson, a kreativitás olyan gondolkodásmódot és személyes attitűdöt jelent, amely lehetővé teszi, hogy az ember eredeti, rugalmas és építő módon közelítse meg a problémákat, lehetőségeket és kihívásokat.”

 

Az altkompetenciák:  Kíváncsiság, Nyitottság, Képzelőerő, Ötletgazdagság (ötletfluencia), Rugalmas gondolkodás, Eredetiség, Kreatív problémamegoldás, Kísérletező kedv, Kockázatvállalás, Kitartás (reziliencia), Kezdeményezőkészség, Alkalmazkodóképesség, Együttműködés, Kommunikáció, és Reflektív gondolkodás.

Ezek közül egy iskola igazgatója számára, azt gondolom nagyon fontos, a nyitottság és rugalmasság készsége, mert ezekkel biztosítja azt, hogy a rendszer ne emelkedhessen a gyermekek igényei és az oktatás alapvető célja főlé.

“A 21. században az oktatási rendszer legfontosabb feladata nem csupán a tudás átadása, hanem olyan önálló, kreatív, felelős és együttműködő emberek nevelése, akik képesek egész életükben tanulni, alkalmazkodni a változó világhoz, és aktívan hozzájárulni saját közösségük és a társadalom fejlődéséhez. Az iskola akkor tölti be valódi szerepét, ha nemcsak a tanulók értelmi fejlődését támogatja, hanem személyiségüket, jellemüket és életvezetési készségeiket is fejleszti.”

U.i.: Mint már egy korábbi posztban írtam, ameddig nem vagyunk hajlandóak őszintén ránézni az eredményekre és belátni, hogy változtatnunk kell, az itt fenn írtak érvényüket vesztik.