Author Archives: admin

Aug13

What is the teacher’s role in student-driven learning?

Posted on by
What is the teacher’s role in student-driven learning?

In student-driven learning, the teacher moves away from a traditional teacher-centred model where they primarily provide information for students to absorb. Instead, the educator facilitates a process where students take responsibility for their own learning.

 

 

 

Key aspects of the teacher’s role in this framework include:

  • Empowering Autonomy: The teacher creates an environment where students manage their own tasks and make their own decisions, which helps make the learning process personally meaningful.

  • Shifting to Facilitation: Rather than being the sole source of knowledge, the teacher supports a skill-based, living educational model focused on acquisition rather than just memorisation.

  • Creating Authentic Contexts: The teacher moves away from teaching fragmented subjects and instead fosters interdisciplinary and real-world contexts. This allows students to develop integrated competencies across intellectual, emotional, social, and creative domains.

  • Encouraging Trial and Error: The teacher supports a methodology centred on authentic use and trial and error, helping students move toward a deep, transferable understanding of the material.

Aug12

Hogyan fejleszthető az önállóság?

Posted on by
Hogyan fejleszthető az önállóság?

Az önállóságra nevelés nem csupán gyakorlati készségeket fejleszt, hanem hozzájárul a gyermek önbizalmának, felelősségérzetének, problémamegoldó képességének, kreativitásának és lelki ellenálló képességének fejlődéséhez. Azok a gyermekek, akik életkoruknak megfelelő önállóságot kapnak, nagyobb valószínűséggel válnak kiegyensúlyozott, magabiztos és alkalmazkodó felnőttekké, akik képesek felelősen dönteni és sikeresen megbirkózni az élet kihívásaival.

 

A szülő vagy pedagógus feladata nem az, hogy minden problémát megoldjon a gyermek helyett, hanem hogy fokozatosan egyre nagyobb önállóságot engedjen neki.

 

Például:

  • Választhat két-három lehetőség közül.
  • Korának megfelelő házimunkát végezhet.
  • Önállóan készítheti el az iskolatáskáját.
  • Részt vehet családi döntésekben.
  • Saját hibáiból tanulhat biztonságos keretek között.
  • Kérdések segítségével (nem kész válaszokkal) vezethetjük rá a megoldásra.
  • Dicsérjük az erőfeszítést és a kitartást, ne csak a végeredményt.
  • Adjunk redszeresen pozitív visszajelzéseket és erőssítsük a gyerek pozitív önértékelését.
Aug11

PLB – when to start?

Posted on by
PLB – when to start?

Research and educational practice suggest that Project-Based Learning (PBL) can begin surprisingly early — even in preschool — but the most effective structured implementation usually starts around age 6.

 

 

Best age range is 6–12 years old (primary school years). This is often considered the “sweet spot” because children are naturally curious, imaginative, socially engaged, and still open to experiential learning.

 

Can PBL start earlier?

 

Yes, children between the ages of 3-6 can start experimenting with PLB but in a simplified form.

 

At this age, PBL is about exploration, play-based projects,building, storytelling, role play, and simple collaborative tasks. The focus is on curiosity, communication, and discovery.

 

Primary school is ideal (6–12) age because at this stage children rapidly develop language, social cooperation, problem-solving, emotional intelligence.

 

PBL works extremely well because children learn through doing, ask many questions, and enjoy hands-on activities.

 

When PLB is used in education, study shows, that children show improvements in motivation, critical thinking, long-term retention, and collaboration skills,  especially when introduced in upper kindergarten and primary education.

 

Why younger learners benefit more

Traditional memorization-based systems often train:

  • passive learning habits

👉 Early PBL helps preserve:

  • creativity
  • intrinsic motivation
  • confidence

 

⚠️ Important nuance

PBL must be:

  • age-appropriate
  • scaffolded

👉 Younger children still need:

  • structure
  • guidance
  • emotional support

 

🧑‍🎓 Teenagers and adults

PBL also works very well later:

  • secondary school
  • university
  • adult education

BUT:

  • older learners may already have:
    • fear of mistakes
    • passive learning habits

👉 Younger children usually adapt more naturally.

 

📌Summary

👉 PBL can begin as early as preschool, but the most effective and developmentally ideal period is generally between ages 6 and 12, when children are highly curious, socially open, and naturally learn through exploration and experience.

🎯 The earlier meaningful, playful PBL starts, the more naturally children develop creativity, confidence, collaboration, and deep learning habits.

Aug10

The 4Es of Transformative Educational Technology

Posted on by
The 4Es of Transformative Educational Technology

Using digital tools is to fundamentally improve student learning outcomes rather than just saving time.

 

 

While educational technology is often adopted to increase administrative efficiency or reduce costs, these benefits do not necessarily translate into a better educational experience. Instead, the 4Es framework, which prioritises using technology to enable, extend, engage, and elevate the learning process.

 

By focusing on these four pillars, educators can move beyond simply automating old tasks and instead create transformative value in the classroom. This approach ensures that technology serves as a catalyst for meaningful academic growth rather than just a convenience.

Aug9

Mi a @Mentor_Klub és mit ad a gyerekeknek?

Posted on by
Mi a @Mentor_Klub és mit ad a gyerekeknek?

MI A MENTOR_KLUB?

 

 

A Mentor_klub egy olyan innovatív oktatási kezdeményezés, amely a kreatív játékot és a modern pedagógiai módszereket, például a projektalapú tanulást, a CLIL módszertant, valamint immerzió ötvözi a nyelvfejlesztéssel.

 

A program elsődleges célja, hogy a gyermekek az iskolai kereteken túlmutató önismeretre tegyenek szert, felfedezve saját egyéni erősségeiket és szenvedélyeiket. A foglalkozások során a résztvevők tanulási hatékonysága javul, miközben magabiztosabbá és kreatívabbá válnak a támogató mentorálás hatására.

 

Az integrált szemlélet segít abban, hogy a diákok ne csupán bemagolják a tananyagot, hanem az életre való felkészültség jegyében sajátítsák el a szükséges készségeket.

 

Ez a közösség egyfajta hídként szolgál a puszta információátadás és a tudás mély, élményalapú beépülése között.

 

 

Aug9

Nobel díjasok és az oktatási rendszer

Posted on by
Nobel díjasok és az oktatási rendszer

Mielőtt büszkén fejet hajtunk a magyar oktatási rendszer alkotta kiemelkedő emberek előtt, fontos észrevennünk, hogy Nobel díjas tudósaink, amellett, hogy már nem Magyaroszágon élt a többségük, amikor a Nobel díjat megkapta, zsidó származású volt.

 

Ez a tény, nem a vallás, hanem az oktatásról való gondolkodás és a nevelési különbségek miatt fontos.

 

A hagyományos zsidó nevelésben különösen erős a kérdezés, a vitatkozás, a tanulás iránti felelősség és a közösség szolgálatának kultúrája. A hagyományos magyar nevelésben történetileg erősebb a tekintély, a fegyelem, a tananyag elsajátítása és a teljesítmény hangsúlya.

 

A zsidó kultúra a kérdezés kultúrája

Talán ez az egyik legérdekesebb különbség. A zsidó tanulási hagyományban a kérdés önmagában érték. A Talmud tanulmányozásában gyakran több értelmezés és egymással ellentétes vélemény is fennmarad.

Ez azt tanítja a gyermeknek, hogy  “nem baj, ha kérdezel. Gondolkodj! Indokold meg, miért gondolod így!” Ez a szemlélet közel áll a modern kritikai gondolkodáshoz.

 

Vita nem egyenlő a tiszteletlenséggel

A zsidó tanulási kultúrában a tanárral való intellektuális vita nem feltétlenül jelent tiszteletlenséget. A gyerek/tanuló megtanulja, hogy  „Tisztelhetem a tanáromat (a felnőtteket) úgy is, hogy nem értek velük egyet.” Ez egy fontos különbség a tekintélyelvű oktatási kultúrához képest.

A tanulás, mint életforma

A zsidó hagyományban a Tóra tanulmányozása és az egész életen át tartó tanulás kiemelkedő érték.A tudás nem pusztán azért fontos, hogy valaki jó jegyet vagy jó állást szerezzen. A tanulás összekapcsolódik  az önismerettel, az erkölccsel, a közösségi felelősséggel, és az Istennel való kapcsolattal.

“Gondolkozom, tehát vagyok”

Ahelyett, hogy a gyerek/tanuló azt gondolná, hogy a tanár tudja a helyes választ, a zsidó kultúra arra inspirálja a tanulókat, hogy gondolkodjanak, azt sugallja: „Keressük meg együtt! Milyen érveid vannak?”

Tanulás és társadalmi felelősség

A zsidó hagyományban fontos fogalom a tikkun olam, vagyis a „világ helyreállítása/javítása”. A tudás nem önmagáért fontos. A tanulási folyamat során, az oktató folyton felteszi azt a k;rdést, hogy “mit fogsz kezdeni ezzel a tudással?”, “mit kezdesz azzal, amit megtanultál?”A tanulás akkor teljes, ha az ember képes azt mások és a közösség javára fordítani.

Természetesen, nem lenne helyes azt állítani, hogy a zsidó gyerekeket önállóságra nevelik, a magyarokat pedig engedelmességre”. Ugyanakkor a zsidó tanulási hagyomány egyik különösen értékes öröksége az a kultúra, amelyben a kérdezés, az érvelés és az intellektuális vita maga is a tanulás része.

A hagyományos zsidó nevelés egyik legerősebb üzenete: „Tanulj, kérdezz, vitatkozz, gondolkodj önállóan, majd használd a tudásodat a közösség javára.”

Ez nagyon jól összeilleszthető a modern kompetenciaalapú oktatással, amely önállóságra, kritikai gondolkodásra, kreatív gondolkodásra, együttműködésre és felelősségvállalásra nevel.

 

Ebben a táblázatban az AI-al összeszedettem a leghansúlyosabb különbségeket.

 

Szempont Hagyományos zsidó nevelési kultúra Hagyományos magyar nevelési kultúra
Tanár szerepe Tanító, vezető, de a vita és kérdezés partnere is Hagyományosan inkább tekintélyszemély
Kérdezés A jó kérdés a tanulás fontos része Hagyományosan inkább a helyes válasz megtalálása volt fontos
Vita A havruta jellegű tanulásban a vita és érvelés érték Hagyományosan kevésbé volt hangsúlyos
Tanulás célja Tudás + gondolkodás + erkölcsi fejlődés Tudás + műveltség + teljesítmény
Hiba A vita és tévedés a tanulási folyamat része lehet Hagyományosan gyakran kudarcként vagy elégtelenségként jelent meg
Önállóság Erős hangsúly az önálló gondolkodáson Hagyományosan inkább az alkalmazkodás és szabálykövetés
Család szerepe Erős családi tanulási és hagyományátadási szerep Szintén erős, de történetileg nagyobb szerepe lehetett az iskolai tekintélynek
Közösség A tanulás és a közösségi felelősség szorosan összekapcsolódik Fontos, de a személyes teljesítmény is erős hangsúlyt kap
Értékek Tanulás, igazságosság, felelősség, tikkun olam Szorgalom, becsület, kötelesség, család, közösség
Gyermek képe A gyermekből kérdező, gondolkodó és felelősséget vállaló ember válhat Hagyományosan a jó, fegyelmezett, tudással rendelkező tanuló ideálja erősebb

Aug9

Nyelvtanulási nehézségek

Posted on by
Nyelvtanulási nehézségek

 

Azt látom, hogy a Magyaroknak  gyakran azért nehéz idegen nyelveket megtanulniuk, mert mindent fejben próbálnak ‘megoldani’! Nyelvismeretet szerezni azonban csak elmélyedésen és gyakorláson keresztül lehet. A nyelv szerkezeti egységeit, valamint a szavakat jelentését ismerni (saját nyelvünkön), sajnos nem elegendő.

 

 

A nyelvtanulás nem hasonlít a matematika vagy a fizika megtanulásához. Bár a nyelvekben is vannak formulák, amelyek mentén lehet haladni, ezeknek a formuláknak a sablonszerű ismerete nem ad lehetőséget arra, hogy a nyelvben szabadon tudjuk mozogni  és ki tudjuk fejezni önmagunkat.

 

 

 

 

Úgy szoktam mondani, hogy a magyar nyelv nem átjárható más nyelvekbe. Ez annyit tesz, hogy nincsenek nyelvi hasonlóságok más nyelvekkel, illetve csak igen kevés, ami segítené az eligazodást.

 

Azt szoktam javasolni a magyar anyanyelvű angolul tanulóknak, hogy próbáljanak meg minél legjátékosabb immerziós módszerrel nyelvet tanulni. Látom, hogy sok felnőttnek ez nehéznek tűnik … de … amint elengedjük az igényünket arra, hogy értsük a célnyelvet és megengedjük magunknak, hogy ‘idiótának’ tűnjünk időnként, a nyelvtanulás játékossá és könnyeddé válik.

 

 

 

 

Aug8

A tanár a kulcs szereplő

Posted on by
A tanár a kulcs szereplő

Egy pár évvel ezelőtt belecsöppentem a tanár-oktatás világába az Erasmus Plus projekten keresztül. Máltán dolgoztam mint tanár évekig. Az iskola, ahol tanítottam több Erasmus Plus-os programban is részt vett. Én ott leginkább angolt tanítottam tanároknak, miközben próbáltam a 21. század új metodológiáit és pedagógiai újításait bemutatni nekik. Egy pár évvel később az egyik kolléganőm megkérdezte, hogy nem lenne-e kedvem módszertant tanítani az egyik Erasmus Plus-os programban, amit a St.Mary’s Institute (a skóciai St. Mary University-hez tartozó intézmény) tartott Máltán, Írországban, és Spanyolországban. Mivel módszertanból írtam a szakdolgozatomat és rengeteg időt töltöttem azzal, hogy különféle ‘certificate’ programokban vettem részt annak érdekében, hogy bővítsem a tudásomat, elvállaltam a megbízást.

 

 

Az EU országaiból érkező különféle tanárokat oktatni privilégium. A velük való találkozásom értette meg velem, hogy mennyire fontos a tanár személye az oktatási folyamatban, főleg a huszonegyedik századi oktatáséban.

A tanár szerepe teljesen megváltozott. A tanár már nem minden tudás forrása, az osztályterem ‘főnöke’, hanem a facilitátor, aki egyrészt kihozz a legjobbat a tanítványaiból azáltal, hogy támogatja a fejlődésüket (főleg a képességeik fejlesztését), valamint pozitívan járul hozzá a karakterük kialakulásához.

A pedagógusi munka ma már inkább tréneri munka nem tanári.

A magyar kormány által előirányzott változtatások, a huszonegyedik századi oktatási módszerek bevezetése csodás ötltet és nagyon várom, hogy elinduljon ez a folyamat.

Ugyanakkor, tapasztalatból tudom, hogy mindenki, a tanár is egy úgynevezett ‘pályán’ mozog. Úgy tanít, ahogy megszokta. Az újításokat bevezetni, majd csak úgy lesz lehetséges, ha a tanárokat ‘átképzik’ facilitátorokká. És ez nem kis feladat.

Amikor tanárokat tanítok módszertanra, két fő témakörben tartok wrokshopokat: a kreatív hozzááláss módszertana és ICT módszertan (hogyan használjuk jól az információs technológiát az osztályteremben módszertani szempontól).

Az a tapasztalatom, hogy a programjainkba bekerülő tanárok többsége nem érti pontosan, hogy mik is ezek és hogyan használják ezeket tudatosan mind a tanulók, mind önmaguk fejlesztésére.

Például, sokan nem tudják, hogy a kreatív hozzáállás készsége és maga a kreativitás nem pontosan ugyan az, és egy faicitátor-tanárnak nem az a dolga kreatív hozzáállás címszó alatt, hogy rajzos feladatokat adjon a tanulóknak. A kreatív hozzáállás egy kb. 15 készségből álló készség/képesség együttes, amelyet különféle módszertani elemeken keresztül kell fejleszteni a gyerekekben. A facilitátor-tanár első dolga, hogy önmagában fejlessze ezeket a készségeket (ezt tesszük az Erasmus Plus workshopokon), például a probléma megoldás, flexibilitás és reziliencia készségeit azzal, hogy olyan kihívásokkal teli helyzetekbe helyezi a tanár magát, amelynek megélése kreatív hozzáállást igényel. A saját tapasztalatain keresztül könnyebb azután ezeket a készségeket a tanulókban is fejleszteni.

Ne felejtsük el, hogy a tanár azért jár évekig egyetemre, hogy a tanári szakma sajátosságin túl a tantárgyát ától zéig megismerje. A 21. századi tanár legfőbb tantárgya a készségfejlesztés.

A folyamatos tanulás és önképzés nagyon fontos minden tanár számára. A világ gyorsan változik, a technológia méggyorsabban, és ahhoz jó munkát tudjunk végezni fontos, hogy mi magunk is változzunk a világgal!

U.i. Az Erasmus Plus programok, amelyekben igen kevés magyar tanár vesz részt, főként, mert nem érzik, hogy bármiben hiányt szenvednének, lehetőséget adnak arra, hogy nagyon sok új ismeretre és tudásra tegyenek szert. A Gordiusz Ltd. Erasmus Plus projektekben való részvételhez segíti hozzá az iskolákat és tanárokat pályázatokon keresztül.

 

Aug8

Az önállóságra nevelés pozitív hatásai

Posted on by
Az önállóságra nevelés pozitív hatásai

Az önállóságra nevelés azt jelenti, hogy a gyermek fokozatosan megtanul saját döntéseket hozni, felelősséget vállalni, problémákat megoldani, és egyre kevesebb külső segítséggel boldogulni.

 

A cél nem az, hogy a gyermek „mindent egyedül csináljon”, hanem hogy életkorának megfelelő önbizalmat, kompetenciát és felelősségérzetet alakítson ki.

 

1. Növeli az önbizalmat

Amikor a gyermek saját maga old meg feladatokat, megtapasztalja, hogy képes rá. Ez erősíti az önbecsülését és a „meg tudom csinálni” érzését.

 

2. Fejleszti a problémamegoldó képességet

Az önálló gyermek megtanulja:

  • felismerni a problémákat,
  • megoldási lehetőségeket keresni,
  • döntéseket hozni,
  • tanulni a hibáiból.

 

3. Erősíti a felelősségérzetet

A gyermek megérti, hogy döntéseinek következményei vannak, ezért megtanul felelősséget vállalni saját tetteiért.

 

4. Fejleszti a kitartást

Ha nem kap azonnali segítséget, megtanul:

  • próbálkozni,
  • újrakezdeni,
  • nem feladni az első nehézség után.

 

 

5. Javítja a döntéshozatali képességet

A kisebb döntések (például melyik könyvet olvassa vagy milyen ruhát vegyen fel) előkészítik a nagyobb, felelősségteljes döntések meghozatalát.

 

6. Növeli a belső motivációt

Az önállóan elért siker sokkal erősebb motiváló tényező, mint a külső jutalom vagy büntetés. A gyermek örömét leli a tanulásban és a fejlődésben.

 

7. Fejleszti az önszabályozást

Az önállóság segíti a gyermeket abban, hogy:

  • kezelje az érzelmeit,
  • tervezzen,
  • beossza az idejét,
  • irányítsa saját viselkedését.

 

8. Előkészíti a sikeres felnőttkort

Az önálló gyermekből nagyobb eséllyel válik olyan felnőtt, aki:

  • képes együttműködni másokkal,
  • felelősséget vállal,
  • alkalmazkodik a változásokhoz,
  • magabiztosan old meg új helyzeteket.

 

9. Fejleszti a kreativitást

Ha nem kap mindig kész megoldásokat, saját ötleteket dolgoz ki, ami serkenti a kreatív gondolkodást és az innovációt.

 

10. Erősíti a lelki ellenálló képességet (rezilienciát)

Az önállóságra nevelt gyermek könnyebben kezeli:

  • a kudarcokat,
  • a változásokat,
  • a bizonytalanságot,
  • a stresszes helyzeteket.

 

Mit mond a kutatás?

Számos fejlődéslélektani elmélet alátámasztja az önállóság fontosságát:

  • Jean Piaget szerint a gyermek aktív cselekvésen keresztül építi fel tudását.

  • Lev Vygotsky hangsúlyozta, hogy a felnőtt fokozatos támogatása (“állványozás”) segíti a gyermeket az önállóság felé.

  • Maria Montessori jelmondata – „Segíts, hogy magam csinálhassam!” – az önálló tanulás jelentőségét emeli ki.

  • Erik Erikson fejlődéselmélete szerint a korai gyermekkor egyik legfontosabb feladata az autonómia kialakítása.

  • Edward Deci és Richard Ryan önmeghatározás-elmélete (Self-Determination Theory) szerint az autonómia az egyik alapvető pszichológiai szükséglet, amely növeli a motivációt, a jóllétet és a kitartást.