Több blog-ban is írtam már a motiváció fontosságáról. Ebben a blog-ban az egyik legerősebb motivációs húzó erőről írok: az utazásról és világjárásról.
Egy korábbi post-ban írtam a kommunikáció éhségről, mint motiváló erőről.
A nyelvtanulásnál, a kommunikációs igényen túl, még két motiváló erő tűnik kimagaslóan erősnek; az egyik a munkahely váltás, a másik az utazás.
Azok a tanítványaim, akiket az ‘utazási bogár csípett meg’ (angol kifejezés: bitten by the travelling bug) soha nem hagyják abba a nyelvtanulást. Amikor egyet már megtanultak, jön a következő, mert ugye “annyi ember vagy, ahány nyelven beszélsz!”.
Leírhatatlan annak az öröme, amikor nem csupán válaszolnak a feltett kérdéseimre – mivel értik, amit mondok – egy idegen nyelven, de már én is értem, hogy mit válaszolnak! 🙂
Nagyon hálás vagyok az életnek, hogy sokat utazhattam, sok helyen járhattam a világban, sok féle emberrel találkozhattam és ezáltal sok nyelvet tanulhattam.
Bár az angol világnyelv, és szinte mindehol megéltem vele, minden közösség igényli, hogy beszélj a hivatalos nyelvükön, ha hosszasan akarsz közöttük maradni. Így alakult úgy, hogy tanultam kicsit Franciául, Spanyolul, Bolgárul, Máltaiul, és Olaszul.
Bár egyik nyelven sem beszélek, annyira jól, mint angolul, minden nyelv, amit tanultam bepillantást adott a kultúrába, az emberek gondolkodás módjába, és az általuk épített közösségbe.
Az utazásaim során, azáltal, hogy képes voltam kommunikálni az ott megismert emberekkel, rengeteget nyertem. Azon túl, hogy belátás nyertem a kultúrába, olyan dolgokat tanultam, amelyekre máshol nem lett volna lehetőségem.
Az utazás szólhat az érdekességek és látványosságok körben járársáról, vagy kikapcsolódásról és nyaralásról. Ezekhez, elegendő az konyhanyelv elsajátítása. Azonban, minden országban és közösségben vannak olyan sajátosságok, amelyek máshol ugyan abban a formában nem talalhatóak meg. Ezekre lehet rátalálni a nyelv és kommunkáció segítségével.
Ha szeretnél velem angolul ‘megtanulni’ itt tudsz velem kapcsolatba lépni.
